Zrínyi Miklós Vadásztársaság - Debrecen - Nagycsere

150 évnyi vadászati hagyomány

Kedves érdeklődő, örülünk, hogy felkereste honlapunkat!

A Zrínyi Miklós Vadásztársaság jogelődjeként a Debreceni Vadásztársulat alapítása 1873-ban mérföldkő volt a magyar vadászati kultúrában, mivel az elsők között jött létre az 1872. évi vadászati törvény hatására, intézményesítve a helyi vadgazdálkodást.

A társaságot Debrecenben olyan tekintélyes személyek hívták életre, mint Dalmy Károly ügyvéd (aki az első elnök is lett), Stégmüller Sándor és Rickl Gyula. Fénykorában a társulat által bérelt vadászterületek meghaladták a 100 000 katasztrális holdat is, melyek magukba foglalták a Debrecen környéki legfontosabb vadászati régiókat, többek között a Hortobágy egy részét, Nagyerdő, Nagycsere, Haláp és Fancsika térségét. Az évek alatt ezeket a területeket felosztották.

A társulat a tagok számára több vadászlakot is fenntartott, melyek közül a legfontosabb az 1908. július 26-án elkészült nagycserei vadászház volt. A Debreceni Vadásztársulat hagyományait ma a Zrínyi Miklós Vadásztársaság viszi tovább. Ez az épület ma is központi szerepet tölt be a jogutód Zrínyi Miklós Vadásztársaság életében. Vadásztársaságunk 4767 hektáron gazdálkodik, kiemelten a Nagycsere és környéke vadállományának védelmére és szakszerű kezelésére fókuszálva. A Társaság szervezeti egységében több bizottság működik, melynek tagjai feladatvállalásaikkal képviselik a múltbéli örökségek szemléletében a jelen kor kihívásait és feladatait.

Ezzel a munkával őrzi az alapítók karitatív szellemét, amit a jogelőd 1933-ban kiadott, A Debreceni Vadásztársulat Története című könyvében is megfogalmaztak. Forrás: A Debreceni Vadásztársulat Története 1873-1933 Dr. N. Bartha Károly össszeállítása.